A Kisbalaton
 

A mocsárvilág természeti értékei - elsősorban látványos gémkolóniák, kócsagtelepek - már a múlt században felkeltették a hozzáértők érdeklődését. Az egyik legelső híradásban Szikla Gábor ornitológus-tanár 1886-ban ismertette a tudományos szakirodalomban a madártelepet. Hermann Ottó és Lovassy Sándor vezetésével 1891-ben a Budapesten megrendezett II. Nemzetközi Ornithológus Kongresszus résztvevői is tanulmányozták ezt a vizimadár eldorádót. 1906-tól Schenk Jakab madártani kutatásokat folytatott. Összegzésként 1918-ban megjelent ?A kócsag hajdani és jelenlegi fészkelőtelepei Magyarországon? című írása. A telepek pusztulásáról szóló tanulmány hatására a holland madárvédők társadalmi gyűjtést szerveztek annak megmentésére. Ehhez Warga Kálmán szervezésében magyar mozgalom is csatlakozott. A téma fontosságát jól reprezentálja, hogy a hazai adományozók sorát Horthy Miklós kormányzó nyitotta meg. Az összegyűlt pénzekből 1922-ben alkalmazták - hazánk első - fizetett természetvédelmi őrét, mint ?kócsagőrt?.

A feladattal Gulyás József vörsi lakost, volt balatoni halászmestert bízták meg. A madárvilág jobb tanulmányozhatósága érdekében 1930-ban madármegfigyelő tornyot építettek. 1940-ben Warga Kálmán ornitológus és Földváry Miksa az Országos Természetvédelmi Tanács ügyvezető elnöke kijelölte a Kis-Balaton madárrezervátum határait. Ezek törvényes védelmére a tulajdonosok (Zalavári Apátság és a Festetich Uradalom) ellenkezése miatt nem került sor. A háborút követő államosítások után a Fölművelésügyi Minisztérium l946-ban a Madártani Intézet bízta meg a Kis-Balaton felügyeletével. A védetté nyílvánításra több mint 50 év után, l95l-ben került sor: 2437 kh-on (cca l400 ha). A megbízható madártani kutatások l954-ben Warga Kálmán munkásságával időlegesen megszakadtak, és elsősorban az ismeretterjesztés, filmezés, fényképezés és regényírás (Homoki Nagy István, Tildy Zoltán, Fekete István) került előtérbe. A nívós szakmai munka újraindulását dr. Keve András l975-76-ban a madárvilágról elkészült összefoglaló munkája jelzi.

A Balatoni Nemzeti Park

Veszprém és Zala megye rendkívül változatos földrajzi adottságai kiemelkedően sok természeti értéket őriztek meg számunkra. A Balaton északi partvonalától a Rába síkjáig, a Marcal folyó völgyétől a Tési-fennsíkig, a Mura-mentétől a Kis-Balatonig számos geológiai, botanikai, zoológiai és tájképi érték érdemelte ki a természetvédelmi oltalmat. A fokozottan védett növényfajok közül említést érdemel például a hazánkban csak a közép-dunántúlon megtalálható cselling (Cheilanthes marantae) és lisztes kankalin (Primula farinosa) vagy az alig néhány helyen előforduló tátorján (Crambe tataria) és cifra kankalin (Primula auricula). Természetesen az állatvilág is több fokozottan védett fajjal képviselteti magát, mint például az emlősök között a vidra (Lutra lutra) és egyes denevérfajok, vagy a madarak közül a gyurgyalag (Merops apiaster), fehér gólya (Ciconia ciconia), réti sas (Haliäetus albicilla) és nem utolsósorban a hazai természetvédelem címermadara a nagy kócsag (Egretta alba). A védett és fokozottan védett fajok az ország egészén védelmet élveznek, külön terület nélkül is. A Balatoni Nemzeti Park mellett Veszprém megyében két tájvédelmi körzet és húsz természetvédelmi terület, míg Zalában két természetvédelmi terület áll országos védelem alatt.


A Nemzeti Park Igazgatóság tevékenysége során fokozott figyelmet fordít értékeink bemutatására. A Kis-Balaton kivételével a védett területek szabadon látogathatóak, csupán egyes fokozottan védett élőhelyeken találkozunk korlátozásokkal. A Kis-Balaton területén a Kányavári sziget szintén szabadon látogatható, míg az élőhely többi területe külön engedély megkérése után szakvezetővel tekinthető meg.

A Balatoni Nemzeti Park területei

1. Tihany
2. Pécselyi Medence
3. Káli-Medence
4. Badacsony
5. Keszthelyi-Hegység
6. Kis-Balaton
7. Magas-Bakonyi Tájvédelmi Körzet
8. Somló-Hegy Tájvédelmi Körzet

A Kisbalaton élővilága

  

A Vízityúk                         A réti sas                                             A vidra

  

 A szürke gém                                                     A nyári lúd                                               A danka sirály

A nagykócsag                                      A kanalas gém                                  A jégmadár

A Kárókatona

És még sok más állat lakik e vidéken. Amellett itt forgatták a Tüskevárat is.

A Kányavári kilátóból gyönyörű a kilátás. Ha valakinek kedve van eljönni a Kisbalatonhoz feltétlenül nézze meg a Bivalyrezervátumot is.

 

 

 

 

Kápolnapuszta-Bivalyrezervátum

 

 

Kápolnapuszta, Bivalyrezervátum
GPS: N46°34,908'; E17°12,165'

Látogatható:
egész évben minden nap 9.00 órától sötétedésig


Belépődíj:

 

 Felnőtt  550,- Ft
 Kedvezményezett  450,- Ft
 Gyermek (4-14)  250,- Ft

Kedvezményezett:

  • nappali tagozatos diák
  • nyugdíjas
  • pedagógus 
  • Magyar Természetbarát Szövetség
  • WWF Pandaklub
  • Magyar Turista Egyesület 
  • Magyar Madártani Egyesület tagjai
  • az Igazgatóság által biztosított szakvezetéssel látogató csoport

A kedvezményt a kedvezményre jogosító, érvényes okmány (pl. hatósági igazolvány, útlevél, személyi igazolvány) felmutatásával lehet igénybe venni.

A belépődíj az ÁFA-t tartalmazza.

Tel: 30/287-0249

A telep a hazánkban őshonosnak számító bivaly fennmaradásában, génállományának megőrzésében fontos szerepet játszik, s egyben a faj bemutatásának népszerű központja, mivel az állomány szelídsége közvetlen kapcsolatot tesz lehetővé a látogatókkal.
A Kis-Balaton élővilágát bemutató kiállítást, bivalytörténeti bemutatót és sétautat alakítottunk ki játékos elemekkel, pihenőhelyekkel és kilátópontokkal, ahonnan távcsőből kémlelheti a tájat a látogató. A fogadóépületben lehetőség van kiadványok, ajándéktárgyak megvásárlására, illetve frissítők fogyasztására.
Együttműködő partnereink (Kis-Balaton Ház, és Zalavár, Zalakaros, Kehida-kustány, Hévíz ürdők) vendégei kedvezményes belépőt válthatnak.Szárm.:

 Szárm.:sajátgépelés+kisbalaton.hu

Oldalmenü
Szavazás
melyik béka a kedvenced?
Leveli
Unka
Gyepi
Kecske
Mocsári
Naptár